A 20. század kiemelkedő művészének egyik főműve!
Az olaj-vászon festmény, keret nélküli mérete 100x80 cm, a monotípia 42 x 32 cm. Mindkét szignált alkotás eredeti, láthatóan legalább fél évszázados keretben van, amelyek helyett a mai kornak megfelelő, mintegy 25 ezer Ft-ba kerülő, arany, ezüst, fehér és fekete színben választhatóval mutatom (1-6. fotó). A szignók lendületesek, szignifikánsan egyezőek a művész jellegzetes aláírásával, azzal, hogy a fő képen a „ t” függőleges és vízszintes vonala metszi egymást. Ez ritkább Bálintnál, de találni rá példát, mint a Feszület (Krisztus), 1947 - 80x66 cm, becsérték: 12-24 millió Ft és a Párizsi csendélet, 1947 - 19x26 cm, becsérték: 700. 000-1. 200. 000 Ft és más képeinél is. Sokféle jelöléssel találkozhatunk, évszámmal, vagy nélküle, függőleges, vagy vízszintes ékezettel, többféle „ B” betűvel, de összességében mégis mindig reá jellemzőekkel (8. fotó). 1947 körül tehát hasonló jelölést alkalmazott, így e mű is abból az időszakból származhat, azaz 75 év körüli lehet.
A művek egy szentendrei gyűjteményből származnak. Köztudott, hogy Bálint munkássága a festők városához kötődik, s a modern magyar kortársművészet, az avantgárd egyik legjelentősebb alakja, de absztrakt alkotásai szürrealista, expresszionista, futurista, dadaista és konstruktivista korszakokat, ill. jegyeket is mutatnak. Életműve tehát változatos, de mégis sajátos. Közel 500 alkotása érhető el közvetlenül az interneten, s igen keresettek ma is.
A Bálint festmények ára magas, de értékes a monotípia, litográfia, linómetszet és még plakátja is. A MutualArt adatai szerint 2011-től Bálint Endre műveinek aukciós ára 860 és 30. 157 USD között változik. A 10 millió Ft-hoz közeli rekordárat egy neves hazai galéria érte el 2017-ben a „ Csendélet - halakkal és fekete késsel”. A méretarányosan együtt mutatott kép fő színeken belüli foltjaival, az egymásba olvadó árnyalatokkal, az ecsetkezeléssel meggyőzően hasonló a tárgybeli festményhez és támpont is lehet annak becsértékéhez (8. fotó). Az ár és érték meghatározásához más, értékes alkotásokkal is összehasonlíthatóak az eladásra kínáltak. A festmény kvalitásában is illik a Bálint művek sorába, s gyakoriak a hasonló, nagyobb méretű, osztott képek is (9. fotó).
Amennyiben összevetjük a már bemutatott műveknél és a legújabb aukciókon realizált árakat az itt meghatározott kikiáltási árral, kedvező lehetőséget kínálok önöknek. Megtehetem, mert magánszemélyként nem terhelnek a galériákat terhelő jelentős költségek (10. fotó).
A festmény tehát akkor készülhetett, amikor alkotójában frissen éltek még a II. világháború tragikus eseményei. A balra lent benyúló taszító kézforma és jobbról a furkósbot-szerű alakzatok a barnás foltokkal, fent az ártatlan lelkek - az emberiség sötét időszakaira is emlékeztethet. Ezek illenek Bálinthoz, kísérteties alakjai gyakran megjelennek, s egyfajta bizonyításai a tárgybeli művek eredetiségének. Hamisítók bizonyára vidámabb, a lakóterek falára „ szalonképesebb”, könnyebben eladható műtárgyat kreálnának. Viszont „ felületesebben” szemlélve e képek igazán mutatósak, megragadóak, kellemes színeikkel, mint az élet részei, jól festenének szobánkban is (11. fotó). A kompozíció kevésbé „ békés” címmel inkább múzeumokba, közintézményekbe lenne ajánlható.
Mint ahogyan a Ferenczy Múzeum által 2010-ben megvásárolt műtárgy-együttes is többnyire addig ismeretlen volt, autentikus címeik, pontos keletkezési idejük többnyire nem volt feltüntetve, úgy a múzeumhoz és a galériákhoz hasonlóan adhatunk címet a műnek.
Bálint Endre munkássága és az e műveihez hasonlóak nagy hatást gyakorolhattak az őt követő művészgenerációra. Hasonló molinót láttam a 11-es út mellett Szentendrén. (12. fotó).
Az eladás tárgyai nem tartoznak a művész védett alkotásai közé, azok eredete és eredetisége rendben lévő, így garanciát vállalok reájuk.
Bálint Endre (Budapest, 1914-1986, Budapest) festőművész, író
1930-1934 között az Iparművészeti Iskolán tanult, majd 1934-ben három hónapot Párizsban. Ennek hatása és Vajda Lajossal való barátsága fordította a modern festészet irányába. 1935-től Vaszary Jánosnál és Aba-Novák Vilmosnál képezte magát. 1936-tól Szentendrén alkotott a Vajda és Korniss Dezső köré csoportosuló művészekkel. 1938-ban rendezték első gyűjteményes kiállítását a Tamás Galériában. Ettől kezdve a modern magyar művészettel foglalkozó kritika figyelmének középpontjában állt.
A világháborút és üldöztetést túlélve, 1945-ben az Európai Iskola alapító tagja volt. A háború pusztítása miatt a korai évekből igen kevés munkája maradt fenn. 1947-ben szürrealista kiállításon vett részt Párizsban. 1948-ig gyűjteményes kiállításokon szerepelt. Az ötvenes évek szocreál követelménye kizárta a művészeti életből, ahogyan az Iskolát is. Az 1956-os forradalom idején a szakszervezet festő szakosztálya forradalmi bizottság elnöke lett. 1957 tavaszán felkerült a felelősségre vonandók listájára. Párizsba emigrált és ott alkotott. 1958-ban az Edition Labergerie kiadásában megjelent Jeruzsálemi Bibliához nagyszámú illusztrációt készített. Nyolc párizsi útja közül ez volt leghosszabb.
1962-ben tért vissza Magyarországra, ahol fokozatosan átkerült a megtűrt kategóriából a támogatottba. Számos kiállításon vett részt külföldön, s ezután már itthon is. Élete utolsó szakaszában majd minden művészi kitüntetést megkapott, így a Kossuth-díjat is. 1984-ben kiállítása volt a Műcsarnokban. Magánéleti válságai nyomot hagytak művészetén, amelyet a történelem is alakított, a harc a létért, küzdelem a magánnyal, nélkülözéssel és betegséggel. 1986-ban tüdőbajban halt meg. 2014-ben a Magyar Nemzeti Galériában kiállítással emlékeztek rá. Festészete mellett sokat publikált.
Bálint Endre művei a Nemzeti Galériában (19), a Ferenczy Múzeumban, a Deák Gyűjteményben, a Janus Pannonius Múzeumban és többnyire magántulajdonban vannak.
Jelenlegi ára: 500 000 Ft
Az aukció vége: 2022-01-18 09:21 .
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése